Blog

A rajongók már biztosan tudják, hogy a Disturbed új albuma, mely az Asylum nevet viseli büszkén, augusztus 31-étől mindenki számára elérhető lesz (így vagy úgy - aki keres, az úgyis talál, tartja a mondás ;) ). A borító, a számlista már megtekinthető a hivatalos oldalukon.  Sőt, a szerencsések (én is) ingyen letölthették közvetlen az együttes oldaláról a címadó dalt, az... (dobpergés, tattaratta) ...ASYLUM-ot!

Már első hallgatáskor szívemhez közelinek éreztem a mentális káoszt idéző riffeket és duplázásokat - David hangja már csak hab a tortán! Isteni jó lett. Gimis korom óta hallgatom őket, és ha belegondolok, hogy akkor azt hittem, az olyan számaikat, mint a Prayer, Ten Thousand Fists, Decadence, de lényegében minden számukat felsorolhatnám most - hogy ezeket képtelenség túlszárnyalni... de számomra bebizonyították, hogy ők képesek rá. 2008-ban az Indestructible acélos dallamai, most idén pedig az Asylum tébolyult hangulata örvendezteti meg a rokonlelkületűek szívét-lelkét. Következzék hát maga a szám, és alább a dalszöveg alapján költött "fordítás":

  

 

 

Tébolyház

 

Eressz el!

 

Széthullt, eltört, semmi nem maradt

Minden álmosoly

Szívemben téboly

Bár semmi nyoma nem maradt

Valójában sosem múlt el végleg

 

Próbáltam örülni romlott zsivajának

Újabb nap telt el

Újabb hold kelt fel

Sötét mágnes húz le a mélybe

Mely sosem múlt el végleg

 

Hogy lehet szívem üres?

Ezt sosem heverem ki

Ez a magány legbelül úgy fáj

 

Lesz-e még újra béke elmémben?

Azt nem hinném

Meg sem élném

Semmi kétség, ez is csak egy jel

Hogy sosem múlt el végleg

 

Véremben iszonyat kering

Félek a végső perctől

Mikor ott kell lennem

És érezni: meghalsz

A Tébolyházban (Hazug élet)

Nem tudtad, mennyire szeretlek

Nem voltam kész

A Tébolyházra (Újraéllek)

Elengedsz

Mégis lerángatsz friss sírodba

A Tébolyházba (Elfeledlek)

Letaglóz az érzés, hogy már nem érlek el időben

És ez a magány legbelül úgy fáj

 

Halott képek újra körbevesznek

Nyomomban járnak

Ne, megtalálnak

Az örök bűn ítélete biztos reám lel

S vén árnya kohójába olvaszt

 

Tudom, elmém már sosem nyer békét

Meghallanak, félek

Mert ők nem félnek

Büntetés ez a szörnyű bűnömért

Melyért sosem fizettem meg

 

Véremben iszonyat kering

Félek a végső perctől

Mikor ott kell lennem

És érezni: meghalsz

A Tébolyházban (Hazug élet)

Nem tudtad, mennyire szeretlek

Nem voltam kész

A Tébolyházra (Újraéllek)

Elengedsz

Mégis lerángatsz friss sírodba

A Tébolyházba (Elfeledlek)

Letaglóz az érzés, hogy már nem érlek el időben

És ez a magány legbelül úgy fáj

 

Ha vége, többé nem lesz szenvedés (Több szenvedés)

Ha vége, mindenre lesz megfejtés (Vagy tévedés)

Ha vége, csalódhatsz hitedben (Milyen hitemben?)

Ha vége, ráébredsz majd, hogy menekültél meg

 

Túl soká ment ez már (ez már)

Nincs több pokoli álom

Feltámad a pusztító

Mert ez az emlék legbelül úgy fáj

 

A Tébolyházban (Újraéllek)

Elengedsz

Mégis lerángatsz friss sírodba

A Tébolyházba (Elfeledlek)

Letaglóz az érzés, hogy már nem érlek el időben (Sose ölj)

E világ többé nem kell már

 

Ne száműzz a Tébolyházba (Most még élek)

Nem akarom a Tébolyházat (De hol élek?)

Ne száműzz a Tébolyházba (Hazug élet)